A környezetvédelmi kérdések, a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás, az erdőirtás és a veszélyeztetett fajok egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek. A kiszáradt Vekeri-tó Debrecenben súlyos problémákat vet fel, és előirányozza az elkerülhetetlennek tűnő, ökológiai katasztrófákkal járó, nem túl kecsegtető jövőt.
Hazánkban is felütötte fejét idén nyáron a szárazság, főként az ország keleti részén, de ez sajnos nem egyedülálló és nem olyan folyamat, ami itt véget is ér. Összeszedtem néhány tavat és kisebb tengert a nagyvilágból, amely előreláthatóan néhány évtizeden belül eltűnik vagy már ki is száradt. Az okok eltérőek, de a legtöbb esetben a szárazság, az erdőirtás, a túllegeltetés, a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás vagy a vízelterelés miatt következik be a katasztrófa. Érdekel ez valakit is? Azok az emberek, akik a tavak közelében élnek, és onnan veszik a táplálékukat, az ivóvizet vagy vállalkozásuk bevétele függ tőle, szinte biztosan mindent megtennének, hogy ez nem történjen meg.
A teljesség igénye nélkül itt egy 10+1-es lista a világ minden tájáról kiszáradóban lévő tavakról, tengerekről, azért, hogy ébredjünk fel, a változás elkerülhetetlen, rajtunk áll, mit teszünk meg azért, hogy lassítsuk, helyreállítsuk vagy amit lehet, elkerüljük!
1. Tahoe-tó
Észak-Amerika legnagyobb alpesi tava, a gyönyörű Tahoe-tó, a Sierra Nevada gyöngyszeme az elmúlt években sokat szenvedett a szárazság, a futótüzek, a szennyezés, a szemét és az éghajlatváltozás miatt, mégis a túl kevés víz a tó legnagyobb problémája. 2021-ben a Tahoe-tó vízszintje a természetes perem alá süllyedt. A nyári hónapokban a Tahoe-tó párolgása következtében naponta körülbelül egy hüvelyknyi vizet veszít, amely párolgási sebesség négyszerese a korábbinak. Ha ez a tendencia folytatódik, a Tahoe-tó szikes tóvá válhat, amely folyamatosan zsugorodik.
2. Csád-tó
Drámai környezeti változás sújtotta Afrikát az elmúlt évtizedekben, és a Csád-tó zsugorodása ennek a küszöbön álló katasztrófának az elsődleges érintettje. A Csád-tó, amely egykor a Kaszpi-tenger méretű volt, Afrika nyugat-középső részén található, az 1960-as évek óta víztömegének mintegy 95 százalékát elveszítette. 2007 óta azonban ismét növekedésnek indult a víztömege, így talán a Csád-tó nem fog egyhamar teljesen eltűnni, ám ha nem kezelik az olyan problémákat, mint az emberek általi túlhasználat, az éghajlatváltozás és az elsivatagosodás, akkor annak súlyos következményei lesznek.
3. Penuelas-tó
Chile középső része katasztrofális szárazságba süllyedt, az elmúlt 400 évben nem is volt ehhez fogható. A Penuelas-tó egykor 38 000 olimpiai úszómedence megtöltéséhez elegendő vizet tartalmazott, és mára szinte teljesen kiszáradt, ezáltal súlyos vízhiányt okozva a környék városaiban. A szakértők a szárazságot az üvegházhatású gázok, az Antarktisz feletti ózonréteg elvékonyodásával magyarázzák, ami csökkenti a viharok számát Chile partjainál. A Chilei Egyetem agrárkutatói jelentése szerint a régióban 30 százalékkal kevesebb víz lesz a következő 30 évben, így a szárazság évtizedekkel tovább is tarthat.
4. Sawa-tó
Az egykor turisztikai attrakció, vizes élőhely a vándormadarak számára, valamint a dél-iraki Samawa város ivóvízforrása, a Sawa-tó egyetlen vízforrása a csapadék és a közeli Eufrátesz folyóból szivárgó víz volt, de a szárazság és az elterelődött talajvíz pusztulást jelentett ennek a tónak. Ma már alig több, mint egy sártócsa egy hatalmas, száraz síkságon, ahol a szemét halomban van szétszórva, és úgy tűnik, egyetlen személy vagy kormányzati szerv sem törődik a kitakarításával.
5. Galileai-tenger
Az Izrael északkeleti részén található Galileai-tenger, számos bibliai utalás helyszíne, rohamos ütemben zsugorodik. Annak ellenére, hogy a tavat természetes források és a Jordán is táplálja, az izraeli és jordániai népesség növekedése, valamint a 2018 óta tapasztalható szárazság drámai módon csökkentette a tó szintjét. Ha a szintje eléri az úgynevezett fekete vonalat (214 méterrel a tengerszint alatt), már nem lehet több vizet kiszivattyúzni a tóból, a vízi pedig sóssá válik. Tervek vannak a megmentésére, de hatalmas anyagi forrásokat emésztene el, így a jövő kérdése marad, mit tesznek meg érte.
6. Aral-tó
A Kazahsztán és Üzbegisztán között található Aral-tó a világ négy legnagyobb tavának egyike volt még 1989-ben. Az egykor több mint 26 000 négyzetmérföldes területen elterülő Aral-tó ma már csak körülbelül 10 százaléka eredeti méretének és négy különálló víztestre szakadt. Ennek a kiszáradásnak a fő oka az, hogy az 1940-es évek óta a tavat tápláló víz nagy részét mezőgazdasági hasznosításra fordították, elsősorban gyapot, rizs, dinnye és gabonatermesztésre. Ez tönkretette a halászatot, ráadásul a rosszul megépített öntözőcsatornák miatt az elvezetett víz 30-75%-a pocsékba ment. Most az Aral-tó megmaradt vize sokkal sósabb és szennyezettebb, ezért gyakorlatilag használhatatlan. A legszomorúbb az, hogy a környéken élők beletörődtek az Aral-tó sorsába, így bármelyik nap teljesen kiszáradhat.
7. Tanganyika-tó
Az afrikai Nagy-tavak egyike, a Tanganyika-tó Tanzániában található, térfogatát tekintve a világ második legnagyobb tava; némelyek ősi tónak is tartják, több mint egymillió éve keletkezhetett. A tó számos növényt, állatot és embert tart fenn. A tó termőképessége azonban az 1800-as évek óta folyamatosan csökken. A Tanganyika-tó végső pusztulása évtizedeken vagy akár éveken belül is bekövetkezhet.
8. A Holt-tenger
Az Izrael és Jordánia által határolt Holt-tenger, több mint 1400 lábbal a tengerszint alatt, a világ legalacsonyabb pontja a szárazföldön. Ez a hiper sós víztest kevés életet támogat, innen van a neve is. A víz azonban, bár halott, évezredek óta vonzza a turistákat. Körülbelül 2000 évvel ezelőtt Nagy Heródes jött ide, hogy igyon a híresen egészséges vízéből. Sajnos a Holt-tenger drámaian összezsugorodott az utóbbi években, főként azért, mert a Jordán, a Holt-tenger fő vízforrása – a csekély csapadéktól eltekintve – áramlását csökkentették mezőgazdasági felhasználás miatt.
9. Titicaca-tó
A Peru és Bolívia között elterülő gyönyörű Titicaca-tó az Andok tetején ül, több mint 12 000 láb magasságban; ez a legnagyobb tó Dél-Amerikában, és területe több mint 3200 négyzetmérföld. Bár a tó kiszáradása nem tűnik kimagasló veszélynek, vízszintje 2000 óta csökkent, mivel az esős évszakok rövidülnek, a gleccserek pedig zsugorodnak a környéken, csökkentve a tóba való beáramlást.
10. Poyang-tó
A délkelet-kínai Jiangxi tartományban található Poyang-tó Kína legnagyobb édesvizű tava. A közelmúltban a Poyang-tó 1400 négyzetmérföldet is betöltött, 2012-ben már csak körülbelül 77 négyzetmérföldet, 2016-ban pedig majdnem teljesen kiszáradt. A szárazság, a homokbányászat és a gát víztárolása felelős a tó felszínének drámai zsugorodásáért. Tervben van egy gát építése, hogy a tó szintjét könnyebben meg lehessen tartani, de ez az építkezés pusztító hatással lehet a helyi vadon élő állatokra, különösen a kihalás közelébe kerülő kínai uszony nélküli delfinre. A tavat egyfajta kínai Bermuda-háromszögnek tekintik, mert rengeteg hajó tűnt el itt, köztük egy japán haditengerészeti hajó, amely 200 tengerészt szállított a második világháború alatt.
+1 Albert-tó
Az ausztráliai Albert-tó egy mesterséges tó, amelyet 1868-ban hoztak létre. Legfeljebb 10-12 láb mélységben van, és a vízszintje az elmúlt években drámaian esett az elhúzódó szárazság miatt. Valójában csak az időnkénti heves esőzések töltöttek annyi vizet a tóba, hogy megakadályozzák a teljes kiszáradást. Utoljára 2005-ben tekintették teljesen megteltnek a tavat. Az elmúlt években az iszapot eltávolították a tó fenekéről, hogy javítsák a tó mélységét.
Tegyük meg, amit megtehetünk, akár kicsiben is. Szeretném ezzel a cikkel felnyitni a szemeteket, hogy gond van a világban, amelynek egy része emberi mulasztás és túlhasználás, nem mindenért okolható a természet. Abban hiszek, ha én megteszem, és odafigyelek az ökológiai lábnyomomra, hatással vagyok a környezetemre, így a közvetlen környezetemben élő emberek egy része is megteszi, ők ugyancsak hatással vannak még több emberre, és így tovább... Ébresztő, a tévesen sokáig korlátlannak vélt természeti források hamarosan kimerülnek!