A Fortnite a történelem egyik legsikeresebb videójátéka, és ez a siker sokak számára meglepőnek tűnhet, kivéve, ha megértjük, mi játszódik le a játékosok agyában, hogyan élnek meg egy játékot, hogyan dolgozza fel az agy az információkat és hol vannak a korlátai.

Először is, az agyunk úgy működik, hogy feldolgozzuk az érzékszerveink által közvetített információkat, amelyek hatást gyakorolnak az érzékelésünkre. Új szinapszisok jönnek létre, az agy "átkapcsolódik". Semmi sincs kőbe vésve. Az agy alakítható, és ennek a plaszticitásnak köszönhetően képesek vagyunk alkalmazkodni folyamatosan változó környezetünkhöz. A tanulás minőségét azonban számos tényező befolyásolja, mint például a figyelmünk, a motivációnk és az érzelmeink. Az, hogy az emberek mennyire figyelnek az információfeldolgozás során, kritikus tényező a tanulás minősége vagy az információ megőrzése szempontjából. Minél jobban odafigyelsz, annál jobban fogod feldolgozni és megtartani azt, ami körülötted történik.

Itt jön 2 dolog, amelyre mindenképp figyelnie kell a játékfejlesztőknek: a mentális folyamatok korlátozottak és az észlelés szubjektív dolog, hiszen nem úgy érzékeljük a világot, ahogy az a valóságban létezik. Gondoljunk csak bele egy pillanatra! Az érzékelésünk kultúránktól, elvárásainktól, tudásunktól és sok mástól is függ. Ez probléma, ha egy globális szinten szeretnénk a játékunkat terjeszteni. Tehát meg kell találnunk azt a közvetítést, hogy a világon a lehető legtöbb játékos a mi szándékaink szerint érzékeljen.

Hogyan lehetünk biztosak abban, hogy a játékban szereplő összes vizuális és hangjelenetet a játékosok a szándéknak megfelelően észlelik?

Valójában nem tudhatjuk előre. Ezért vannak a tesztelések. A célközönségünkből hívnak meg embereket a játék fejlesztés alatti tesztelésére. Ez a folyamat lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy ellenőrizzék, hogy a játék célközönsége a tervezett módon érzékeli-e a játékban fontos szerepet játszó ikonokat, szöveget, környezetet és bármilyen ingert. Ha eltéréseket találnak, akkor finomítanak, javítanak a játék tervezésén.

Ezek után még ott van az a cél, hogy a játékosok minél többet, minél hosszabb ideig játszanak, illetve, egy kis kihagyás után se felejtsenek el mindent. No, ezt hogyan érik el? Hát így:

Sok információt képesek vagyunk megjegyezni, és néha nagyon sokáig tároljuk azokat. Ugyanakkor sokszor elfelejtjük azt is, mi történt velünk reggel, képtelenek vagyunk felidézni, mit csináltunk egy héttel ezelőtt ugyanezen a napon. Tekintettel arra, hogy az emberi memória véges, és sok mindent elfelejtünk, biztosítani kell, hogy a visszatérő játékosok tisztában legyenek a kulcsfontosságú információkkal ahhoz, hogy a játékot élvezhessék. Éppen ezért, figyeljétek meg, ha játszotok, az utasítások ismétlődnek, sokszor elég unalmasan, a legfontosabb információk pedig folyamatosan a képernyőn függenek. 

A játékfejlesztőknek ügyelniük kell arra is, hogy a játékosokra milyen kognitív terhelés nehezedik, amikor játszanak, különösen akkor, amikor a játékosok valami újat tanulnak, mivel ez még nagyobb odafigyelést igényel. Ezért fontos, hogy ne magyarázzuk el, hogyan működnek a főbb funkciók egy játékban, amikor a játékosok valami másra összpontosítanak. Az ember figyelme olyan, mint egy reflektor: valamire irányítjuk a figyelmünket, miközben kiszűrünk más ingereket. Ez azt jelenti, hogy nem tudunk hatékonyan elvégezni több feladatot, még akkor sem, ha abban hitben élünk, hogy képesek vagyunk rá. Hibázni fogunk, gyakran észre sem vesszük, mit.

Összefoglalva, amikor információkat tanulunk és dolgozunk fel, észlelésünk szubjektív, figyelmünk szűkös, a memóriánk véges. Erre oda kell figyelni a fejlesztések és a tesztelések során, a végfelhasználót kell a figyelem középpontjába helyezni, amely kulcsfontosságú a kellemes élmény nyújtásához. Ebben rejlik a Fortnite sikerének titka.