Európa fertőző betegségekről szóló történelmének térképén a pestis és spanyolnátha pusztítása után most helyet kell hogy kapjon egy modernkori vírus, a COVID-19 is. Ha már történelem, akkor vizsgáljuk meg, hogyan hatnak a járványok megjelenésük után. Tudjuk, hogy a pandémiák nemcsak hatalmas birodalmakat pusztítottak el, hanem megváltoztatták a politikát, átalakítottak gazdasági rendszereket, társadalmi értékeket és irányt mutattak a tudománynak is.

Az utolsó ilyen ismert járvány Európában a XX. század elején megjelenő spanyolnátha volt. Az Észak-Amerikából származó spanyolnátha 500 millió embert, vagyis a világ népességének körülbelül egynegyedét fertőzte meg akkoriban, és akár 100 millió ember halálát is okozhatta.

A spanyolnáthánál pusztítóbb volt a pestis, más néven a Fekete Halál, amely Európában a XIV. század elején tetőzött. A világjárvány 500 millió emberből világszerte 200 millió ember halálát okozta!

A koronavírusnál még ilyen számaink nincsenek, nem vagyunk a végén, nem egyértelmű, meddig tart és milyen hatásai lesznek, de az biztos, hogy nagyban fog változtatni az emberek gondolkodásmódján, ezen keresztül pedig rendszerek fognak átalakulni.

Nézzük sorra a pandémiék hatásait gazdasági, politikai és szociokulturális vonalon:

1. Gazdasági vonal

A Fekete Halál sok fiatalt és jobbágyot ölt meg, amelynek következtében hiány lépett fel a mezőgazdasági munkások körében. Miközben nehézségeket okozott a társadalmilag sebezhetők számára, a pandémia javította a betegséget túlélő munkaerő helyzetét is.

A munkaerő jelentős csökkenése új, kevésbé munkaerőigényes iparágakat hozott létre, és irónikus módon sok európainak a XV. század a jólét és az új lehetőségek kora lett ezáltal. 

2. Politikai vonal

A pestis politikai hatása súlyosabb volt a gazdasági hatásnál. Kínából vagy Közép-Ázsiából származó járvány, a Fekete Halál a Selyemút mentén terjedt, 1343-ig elérte a Krím-félszigetet, majd bolhákon keresztül eljutott a Földközi-tengerre. Valószínűsíthetően a pestis okozta a Mongol és az egyiptomi Mamluk Birodalom összeomlását.

Ha a koronavírust nem sikerül rövid időn belül megfékezni, hatással lesz Kína, Európa és az Egyesült Államok politikai rendszereire is. A károsodás súlyossága attól függ, hogy mennyi ideig tart a járvány.

3. Szociokulturális vonal

A pestis antiszemitizmust okozott Európában. Sok keresztény azt hitte, hogy ez Isten haragjának következménye, és azzal vádolták a zsidókat, hogy mérgezték a vízellátást, hogy tönkretegyék az európai civilizációt. A COVID-19 esetében fennáll annak a veszélye is, hogy a világon növekedhet a Kína iránt érzett ellenszenv is.

Az új koronavírus-járvány Bábel tornya történetét is eszünkbe juttatja. Az egész világon egy nyelvet beszéltek, de az Úr büntetésképp ezeket összekeverte, hogy többé ne érthessék egymást az emberek.

A közös nyelv a XXI. században a globalizációra utalhat. A Szovjetunió pusztulása után azt mondták, hogy a történelem véget ért és a világ lapos. A történelem nem ért véget és a világ még mindig kerek. A gazdaságok globalizálódhatnak, de a szív és az elme már nem olyan könnyen.

Noha a COVID-19 nem fogja megállítani a gazdasági globalizáció ütemét, lelassítja a politikai globalizáció folyamatát, és a szociokulturális globalizációt szinte lehetetlenné teszi, legalábbis egyelőre.